FESTMÉNYEIM

ELŐSZÓ 

a festményeimhez

Ezen az oldalon azokból a rajzaimból és festményeimből találhatók minták, melyeket többnyire 2010 előtt rajzoltam, festettem.

Az 1972. évi párizsi esti festőiskolában tanultak alapján kezdtem el rajzolni és festeni, akkor még „szégyenlősen” GÉTÉKÁ „művészi álnév” alatt. Magas szintű vállalatvezetői beosztásaim mellett nem mertem a teljes nevemmel vállalni munkáimat.

Rajzolással, festéssel kapcsolatos alapelveim:

1.)  Mindig, mindent emlékezetből rajzolok és festek.

2.)  Soha nem törekszem arra, hogy rajzaim, festményeim tökéletesek, élethűek legyenek.

3.)  A legtöbb munkámat befejezetlenül késznek minősítettem.

Rajzaimmal, festményeimmel arra szeretném ösztönözni a nézelődőket, hogy gondolják tovább, rajzolják, fessék tovább alkotásaimat, hogy ezáltal maguk is részesei legyenek – legalább gondolatban – az én műveimnek.

Budapest, 2017.02.13.

 

                                                                                     GTK  

 

 

GONDOLATOK A SZÍN-PARADICSOMRÓL

GTK-MELANGE

Azt gondolom, hogy nem túlzás azt állitanom, hogy én egy új festési stilust alakítottam ki, amit GTK-MELANGE-nak neveztem el. Az is lehet, hogy csak tájékozatlan vagyok, de ha már létezik is ez a stílus, akkor is azt mondhatom, hogy én újra kitaláltam egy új festési stílust, mert nem mástól tanultam, nem mást utánoztam.

Valamikor 2018 nyarán a kavicsfestés alatt tapasztaltam előszőr, hogy az igazán szép, tetszetős festményt nem gondos festéssel tudtam elérni, hanem néhány könnyed mozdulattal. A felületre felvitt festékeket egy pálcikával néhány könnyed mozdulattal összekeverve fantasztikus formák, színárnyalatok alakultak ki. Ezt a módszert elkezdtem tudatosan alkalmazni, és újabb tapasztalatokat szereztem. Minél kevesebb könnyed mozdulattal kevertem össze a festéket, annál szebbek lettek a festmények.

A Normafa idősek otthonában egy képzőműves foglalkozáson ezt a módszert sikerült másoknak is megtanítani. Azt is tapasztaltam, hogy akik nagyon szépet akartak festeni és ezért több könnyed mozdulattal keverték össze a festékeket – rá kellett döbbenni – hogy nem szebb, hanem közepes lett a festmény.

Sokáig azt gondoltam, hogy ezeket a szép festményeket csak kavicson lehet kialakítani, mert a kavicson a festékek elmozdulása hozza létre ezeket a szép formákat.

Most egy viszonylag kicsi hungarocell tálcán ismét megkíséreltem a korábban tapasztalt festékkeverést és csodák csodája, a lapos tálcán is sikerült egy nagyon szép festményt kialakítani, el is neveztem azonnal SZÍN-PARADICSOMNAK.

Miért is látjuk, látom  olyan szépnek a véletlen, könnyed mozdulatokkal kialakuló festményt?

Nos, most arra vállalkozok, hogy a SZÍN-PARADICSOM című festményemet nézve megkísérlem leírni, hogy én miért látom olyan nagyon szépnek ezt a festményt.

Az első, amit ki kell jelentenem az, hogy erről a festményről látszik, hogy tökéletesen véletlen kialakult formákat és színkeverékeket, színárnyalatokat tartalmaz. Semmi mesterkélt nincs rajta!

Kizárt dolognak tartom, hogy például ezt a festményt valaki is tudatosan le tudná festeni, magam sem tudnám ugyanezt ismét létrehozni.

Az emberek, köztük én is, általában azokat a dolgokat tisztelem, amiket én magam nem tudnám megcsinálni. Nos, ezt a festményt én tudatosan nem tudnám mégegyszer megfesteni. Természetesen valami hasonlót többet is tudok festeni, sőt lehet, hogy azok véletlenül még szebbek is lesznek, de mások, mint ez. Ugyanezt festményt mégegyszer képtelen volnék megfesteni!

A festménnyel kapcsolatosan, egy másik fontos megállapításom, hogy a fontosabb színek a gyors, véletlenszerű, könnyed mozdulatokkal elkenődnek, de nem tudnak keveredni, így a szép tiszta színek egymás mellett rendkívül szép hatásúak. Vannak szép hatást keltő festménykeverékek is de itt a szép, tiszta színek hatása, ami megkapő.

A harmadik fontos észrevételem az, hogy a könnyed mozdulatokkal összekevert festék ragyogó felületű maradt, amin egy rendkívüli szép tükröződések alakulnak ki.

A negyedik jelenség, ami számomra növeli a festmény szépségét az, hogy a kevert festék felülete egyenlőtlen és ezért a festményen domborulatokat látunk.

Mindezeket végig gondolva érdekes élményem, hogy ezek tudatában még jobban tetszik a festmény. Nagyon valószínű, hogy aki elolvassa ezt az írást, annak is még jobban fog tetszeni ez a festmény.

Budapest, 2020. 03. 26.

 GTK